A közjegyző személye, a közjegyzői tevékenység jellege

A közjegyző olyan közhitelességgel felruházott személy, aki az állam igazságszolgáltató tevékenysége részeként végzi munkáját. Hatósági jogszolgáltató tevékenységét a jogszabályok által meghatározott hatáskörében látja el, és ennek kereteiben pártatlan jogi szolgáltatást nyújt ügyfeleinek. Tevékenységét a függetlenség, pártatlanság és szakszerűség jegyében fejti ki, legfőbb célja a jogviták peren kívül történő elintézésének elősegítése. A hatáskörébe utalt eljárásokkal kapcsolatban – az esélyegyenlőség biztosításával – kioktatással segíti ügyfeleit jogaik gyakorlásában és kötelezettségeik teljesítésében. A közjegyzőt az igazságügyminiszter nevezi ki határozatlan időre, és eljárása során kizárólag a törvényeknek van alávetve. nem utasítható. A közjegyző a közjegyzői díjszabásról szóló 14/1991. (XI. 26.) IM rendeletben rögzített díjtételeket alkalmazza, amely alapján az ügyérték vagy annak hiányában a tevékenységre fordított idő alapján határozza meg munkadíját. A közjegyzőt és munkatársait az eljárás során tudomásukra jutott valamennyi adat és tény tekintetében titoktartási kötelezettség terheli, amely a közjegyzői működés megszűnése után is fennáll. A közjegyző kizárólag olyan jogügyletek során működhet közre, amelyek mindenben megfelelnek a hatályos jogszabályi rendelkezéseknek. Amennyiben olyan jogügylethez kérik a közreműködését, amely nem egyeztethető össze a kötelezettségeivel, vagy jogszabályba ütközik, illetve annak megkerülésére irányul, továbbá amelynek célja tiltott vagy tisztességtelen, a közjegyző végzéssel tagadja meg a közreműködését. A közjegyző eljárása során teljeskörű szolgáltatást biztosít ügyfeleinek, így amennyiben az adott jogügylet foganatosításához más hatóság vagy szerv eljárása is szükséges (pl. földhivatal, cégbíróság, gyámhatóság és más közigazgatási hatóságok), a közjegyző a felek képviselőjeként hivatalból keresi meg ezeket a szerveket az általa intézett ügy joghatásának kiváltása érdekében.

 

Milyen ügyek intézésében lehet segítségére a közjegyző?

a) a közjegyző okiratszerkesztési eljárása (pl. kölcsön-, öröklési-, tartási-, házassági vagyonjogi-, ajándékozási-, adásvételi-, vagy bérleti szerződés, stb.), továbbá különféle jognyilatkozatokat (például végrendeletek, tartozáselismerő- és egyoldalú kötelezettségvállaló nyilatkozatok, meghatalmazások stb.) okiratba foglalása. Előnye a közokirati különleges bizonyító erő valamint a peres eljáráson kívüli közvetlen végrehajthatóság, nem vitatott követelés esetén az Európai Unió egész területén (Dánia kivételével).

b) ténytanúsítványok készítése (jogi jelentőségű tények közhiteles tanúsítása közokirati bizonyító erővel – pl. másolathitelesítés, aláírás-hitelesítés, nyilatkozat vagy értesítés közléséről kiállított tanúsítvány, tanácskozásról és határozatról kiállított tanúsítvány, közhiteles nyilvántartás tartalmának tanúsítása, (pl. cégkivonat, tulajdoni lap), egyéb jogi jelentőségű tényről kiállított tanúsítvány (pl. sms vagy internetes tartalom tanúsítása, sorsolás, versenypályázat eredményhirdetésének tanúsítása).

c) a közjegyző végintézkedéseket foglal közjegyzői okiratba, illetve közreműködésével nyilvántartásba vehetők a közokiratban és az ügyfelek által magánokirati formában készített végintézkedések is a Végrendeletek Országos Nyilvántartásába. Ilyen módon biztosítható, hogy a végintézkedés ne vesszen el, és érvényesüljön az örökhagyó akarata, hiszen a hagyatéki eljárást lefolytató közjegyző minden esetben kötelezően ellenőrzi a nyilvántartást.

d) a hagyatéki eljárás lefolytatása során a közjegyző megállapítja a hagyaték átadásához szükséges tényállást, az öröklés konkrét ügyben irányadó rendjét, majd meghozza a hagyatékátadó végzést. Amennyiben az örökhagyó után nem maradt vagyon, de az öröklési rend igazolás szükséges, a közjegyző kérelemre öröklési bizonyítványt állít ki. Amennyiben az örökhagyó 2015. augusztus 17. napján vagy ezt követően hunyt el, európai öröklési bizonyítvány is kiállítható, amely másik tagállamban is igazolja az örökösi minőséget.

e) a közjegyző őrzési tevékenységének része a közjegyzői letéti eljárás, okirat, pénz és értékpapír őrzése. Az új Polgári Törvénykönyv a bírósági letét útján való teljesítés feltételeinek megvalósulása esetére a közjegyzőnél történő letétbe helyezést is lehetővé teszi. A közjegyző az ügyféltől okiratot, váltót, információhordozót is átvehet megőrzés céljából Az átvételről és a kiadásról a egyaránt jegyzőkönyv készül. Pénz, értéktárgy és közforgalomban lévő értékpapír is átvehető bizalmi őrzés céljából közjegyzői okirat készítésével összefüggésben.

f) a fizetési meghagyásos eljárás a pénzkövetelések behajtásának gyors és hatékony eszköze. A jogi képviselővel rendelkező fél és a jogi személy, a külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepe, és az egyéni cég beadványát kizárólag elektronikus úton az https://fmh.mokk.hu/ honlapról elérhető informatikai rendszer útján terjesztheti elő, kivéve, ha a beadványához jogszabály által megengedett papíralapú mellékletet csatol. Azok a természetes személyek, illetve társasházak, akik jogi képviselő nélkül járnak el, szóban és írásban (papíralapon vagy elektronikusan,ü) is előterjeszthetik kérelmüket. Az európai fizetési meghagyásos eljárásban határon átnyúló polgári és kereskedelmi ügyekben is lehetőség van a magyar közjegyző segítségével történő igényérvényesítésre. Az ilyen kérelmeket kizárólag papíralapon lehet benyújtani.

g) a közjegyző számos egyéb nemperes eljárást is lefolytat, ilyen pl. a bejegyzett élettársi kapcsolat megszüntetése, az előzetes bizonyítás lefolytatása, az igazságügyi szakértő kirendelése, vagy a közgyűjteményben elhelyezett dologra vonatkozó valószínű öröklési jogcím igazolása

h) a MOKK számos nyilvántartó rendszert működtet, amelyekkel kapcsolatos nyilvántartásba vételi eljárás és tanúsító tevékenység egyaránt a közjegyzői tevékenység része. Ilyenek az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartása, a Házassági és Élettársi Vagyonjogi Szerződések Nyilvántartása, a Hitelbiztosítéki nyilvántartás és a Zálogjogi Nyilvántartás, az Egyedi azonosításra kétséget kizáróan alkalmas ingó dolgok zálogjogi nyilvántartása, valamint a Végrendeletek Országos Nyilvántartása.